2024-05-21

Városi disznósajt

városi disznósajt

Ezt a hentesárut sokan kedvelik, ám jópáran idegenkednek a vételétől – rossz tapasztalataik miatt. A házi disznósajt városi konyhákban is összehozható.

Ráadásul a ténykedés nem is bonyolult – alapvetően úgy fogunk hozzá, mintha kocsonyát főznénk.

Az alapanyagok rajtunk állnak. Van aki szereti a zsírosat, ragaszkodik a fejhúshoz, van aki jobban szereti,hogy több nyelv van benne, vagy épp a porcogós részeket kedveli.

Így aztán kedvünkre változtathatjuk az összetételt – egy a lényeg: bőven legyen benne olyan rész, ami a kocsonyásodásért felel. Csont és bőrke. Hogy aztán az a sertés mely részén található, már teljesen egyéni.

Sok szilveszteri babonát ismerünk, mindegyik másképp magyarázza – mit és miért kell enni, vagy nem enni, hogy szerencsénk legyen a következő évben.

Van aki azt mondja, hogy halat mindenképp fogyasztani kell, mert a hal mindig előre úszik (mintha más saját magához képest nem előre menne).

De olyan is van – ők vannak többen – akik arról beszélnek, hogy halat véletlenül sem, mert elúszik a szerencsével. No és a szárnyasok?

Azokkal is pont ez a helyzet. Egyesek arról beszélnek, hogy fontos enni ilyenkor, mások arról győzködnek, hogy egyrészt elkapirgálják a szerencsét, másrészt mérgesek – így egész évben rossz hangulat, veszekedés lesz a házban.

Ám a disznóról, és malacról azonos a vélemény – Újév napján kifejezetten hasznos, ha fogyasztunk belőle, mert az bizony kitúrja a szerencsét – feltéve, ha hagyunk neki elég időt erre. Éjfél, és az újévi ebéd közötti 12 óra pont elég erre….

De persze – bízhatunk benne, hogy malacunk az órát nem ismeri, vagy pedig nagyon gyors munkát végez, úgyhogy éjfélkor is nyugodtan megereszthetünk egy falatozást belőle.

Erre viszont tökéletes egy házi disznósajt, amit nem igazán sajtolunk, hanem csak kocsonyásítunk – ellenben a végeredmény nagyon ütős lesz.

A városi disznósajt hozzávalói –

  • két letisztított, megkapart, megmosott köröm
  • 1 kisebb csülök
  • 1 nyelv
  • fél fej (ha a fej túl nagy, nincs hozzá edény, akkor főzzük több körömmel, vagy olyan bőrös malac-, akarom mondani sertéshússal, amiben csont is van. Így lesz elég kocsonyás a leve, ami összefogja az egészet. Mehet bele zsírnakvalóról lefejtett bőrke is. Fül is mehet bele, csak vigyázzunk az arányokra
  • 10 szem egész bors
  • 1-2 babérlevél
  • fokhagyma néhány gerezddel
  • só kiló húsonként 2 dkg
  • ha paprikásan szeretjük, akkor rakjunk fűszerpaprikát is bele 1/2 evőkanállal

Elkészítésének módja a következő

  1. A hozzávalókat letisztogatjuk, főzéshez előkészítjük, majd felrakjuk főzni.
  2. Kilónként 2 dkg sóval besózzuk, hozzáadjuk a többi fűszert, felöntjük annyi vízzel, hogy elfedje. Forrásig mehet teljes lángon, utána viszont vegyük le takarékra, éppen hogy tötyögjön.
  3. 4-5 óra kell hozzá, hogy tökéletesen átpuhuljon.
  4. Ekkor a húsokat kiszedjük – leszedjük a csontról, felszeleteljük, vagy kockázzuk, és belerakjuk őket őzgerinc, vagy kenyérsütő formába, de bármilyen hőálló tál megteszi erre a célra.
  5. Lényeges, hogy a formát béleljük ki folpack-kal, és várjunk, amíg kézmeleg lesz. Tehát még jól dolgozhatunk vele, de már nem olvaszt meg semmit sem.
  6. Nem kell lazán rakni a húsokat, nyugodtan kicsit meg is nyomhatjuk.
  7. A levesről lemártjuk papírtörlővel a zsírjának nagy részét. Aztán mehet a húsokra leszűrve a leve, ámde csak annyi, amennyi éppen hogy takarja.
  8. Ha a forma tele lett, akkor takarjuk le valamivel – pld. vágódeszka – hogy a húsdarabok a léből ne kandikáljanak dermedés közben ki.
  9. Megvárjuk, míg lehűl, utána berakjuk a hűtőszekrénybe kocsonyásodni.
  10. Egy éjszaka tökéletes lesz, szeletelve fogyaszthatjuk – előnye, hogy tudjuk mi van benne.

Fotó: OraveczF.