Töltött fonatos

töltött fonatos süti

A töltött fonatos nem volt közismert tésztaféle, de az alapot, a fonatost – fánk készítéskor gyakorta sütötték. Ugyanis mikor fánkot szaggatunk lesz belőle leeső rész, no meg kelesztés után, mikor kiborítják a tésztát a tálból – marad benne szálas kelt tészta,

amit nem dobtak ki, hanem kikaparták szépen, összegyúrták a leeső fánk részekkel, aztán kisodorták ujjnyi vastagra, félbehajtották, összesodorták, nyakánál, és a végénél picit megnyomták – aztán úgy sütötték ki a zsiradékban – a fánkok után.

Mivel kevés volt belőle, ezért különleges csemegének számított. Nem volt annyira könnyű, mint a fánk, viszont lehetett vele cukorba mártogatni rendesen. Vagy lekvárba.

Ám voltak olyan területek az országban, ahol kifejezetten fonatost készítettek, s abból is a töltöttet, ami legalább olyan aprólékos munka mint a fánk sütés. Főleg szatmárban készítették – nem csoda, jó kemény szilvalekvárral meg lehetett úgy tölteni, hogy biztos nem folyt ki a töltelék.

De ha van otthon jó sűrű házilekvár, akkor megpróbálhatjuk mi is asztalra varázsolni. Megéri a fáradság.

Amennyiben szatmári szilvalekvárral dolgozunk, akkor szükség lesz egy kis hígításra, mert eredeti keménységében nem tudjuk a viszonylag keskeny fonatost megtölteni vele. Kis tejjel kell felkeverni.

A töltött fonatos hozzávalói:

  • 80 dkg liszt
  • 8 dkg vaj
  • 4-4,5 dl tej
  • 20 dkg kristálycukor
  • csipetnyi só
  • 1-2 tojás
  • 4-5 dkg élesztő
  • lekvár a tölteléknek, ha szatmári, akkor egy kis tej a kikeveréshez, és 1-2 kanál cukor
  • porcukor a tetejére szórni
  • olaj a sütéshez

A tésztaféle elkészítése:

  1. Langyos tejben cukorral, kicsi liszttel felkavarjuk az élesztőt – majd felfuttatjuk.
  2. A lisztben egyenletesen elmorzsoljuk a vajat, beszórjuk a cukrot, sót, hozzáadjuk a tojást, majd az élesztőt, és a tejet is – és szépen kidolgozzuk. Fánktésztát készítünk, legjobb fakanállal dagasztanunk, szépen, magasra felhúzva. Amennyiben nem elég laza, akkor adjunk még hozzá langyos tejet.
  3. A tészta akkor lesz jó, ha már válik elfele az edény oldalától, és hólyagosodik szépen. Ekkor megszórjuk liszttel a tetejét, majd letakarjuk, és langyos helyen hagyjuk megkelni.

  4. Ha kemény szilvalekvárral dolgozunk, akkor egy kis tejjel és cukorral felkavarjuk, hogy kenhetőbb legyen.
    Mikor a tésztánk duplájára kelt, akkor kiborítjuk lisztezett deszkára, és nem nyújtjuk, hanem kézzel széthúzzuk.
  5. Elkezdjük tölteni. A szélétől felfele jó egy centire lekvárcsíkot kenünk, nem vékonyan, aztán az alsó részt ráhajtjuk, jól lenyomkodjuk, és a megtöltött csíkot levágjuk. Lehet akár derelyemetszővel is, mert az még összenyomja a tészta szélét.
  6. 15 centis darabokra vágjuk, ekkor a két végét még lenyomkodjuk, hogy a lekvár benne maradjon sütés közben. Félbehajtjuk, megfogjuk a két végét, és összesodorjuk. Mikor mindet elkészítettük, felrakjuk melegedni az olajat, addig a tésztácskák kelhetnek.
  7. Mindkét oldalát megsütjük az olajban úgy, mintha fánkot sütnénk – sokszor még csík, szalag is sikerül rá.
  8. Porcukorral szórjuk a tetejét.