Tejszínhab-tojáshab…hidegen, melegen?

habverő

Míg a konyhatündér nem tapasztal annyit alkotás közben, hogy készségből tudja, tejszínhab-tojáshab, rántás…hidegen, melegen készítve lesz jobb, és persze vele egyszerűbb a főzési-sütési folyamat – addig történnek bosszúságok. Ezért jobb, ha más kárán tanul az ember, és nem neki kell mindent tapasztalnia.

Egykor a lányok szinte a konyhában nevelkedtek, édesanyjuk, nagyanyjuk mellett, látták mit hogy csináltak, és szinte maguktól megtanulták a folyamatokat. Egy tízéves lányra már bátran rá lehetett hagyni a főzést.

Manapság a lányokat nem elsődlegesen a háztartás ellátására nevelik – és nincs ezzel baj egyáltalán. Ám ha később bármelyik nemből egyszer úgy gondolja, hogy azért a konyhában is szívesen kipróbálná magát, – időnként előjönnek problémák.

Alapvetően apróságok, amik nagyban segítik mégis a konyhai munkát.

Tejszínhab-tojáshab…hidegen, melegen?

Tejszínhab készítés – A tejszínhabot legalább fél napra hűtőben le kell hűteni. Utolsó negyedórára akár a fagyóba berakhatjuk egy kis lökést adva neki. Ezáltal lényegesen gyorsabban fog felverődni a hab, ráadásul tartósabb, keményebb is lesz.

Hisz a tejszín egyharmad arányban zsiradékból áll. A zsiradék meg hogy keményeb? Hidegen, vagy melegen? Hát persze, hogy hidegen.

Tojáshab készítés – Ha viszont tojáshabot akarunk rittyenteni viszonylag gyorsan, akkor a tojásnak szobahőmérsékletűnek kell lennie. Ezért felhasználás előtt néhány órával kivesszük a hűtőből – jóval gyorsabban felverődik így a hab.

Rántás készítés – Ha a frissen készült, meleg rántást akarjuk felhasználni, akkor azt hidegvízzel kavarjuk ki. Ellenben ha hideg a rántás, akkor melegvizet használunk.

Tojás puculás – Ha keménytojást főztünk, akkor a legjobb módszer, ha hideg vízzel leöntjük, átöblítjük, majd másik hideg vízben néhány percig állni hagyjuk. Ha a főzővízbe eredetileg egy picurka ecetet is raktunk, akkor biztos a siker, tökéletesen megválik héjától.

Zöldbab főzés – a babot mindig hideg vízben mossuk, és forró vízben kezdjük el főzni – így biztosan megpuhul.

Fagyasztott zöldség – Nem mossuk meg, nem öblítjük le, hanem forró vízbe rakjuk főni, így nem löttyed össze, olyan lesz, mintha friss zöldséggel dolgoztunk volna.

Hús-zöldség mosás – Akár húst mosunk le szennyeződéstől – jobb azonban ha az ilyet meg se vesszük – akár zöldséget – azt mindig langyos vízzel végezzük, ugyanis csak ez hossza le rendesen a koszt.

Tésztafélék – Ha süteményt, tésztafélét készítünk az alapanyagok mindig szoba hőmérsékletűek legyenek! Így a piskóta magasabb, a kelt tészta keltebb, foszlósabb, és puhább lesz… Fontos, hogy ne csak az alapanyagok, hanem a környezet, és a használati tárgyak is konyhahőmérsékletűek legyenek. Kivételt képeznek ezen a téren a vajas és hájas tészták, náluk inkább a hideg alapanyag a lényeg… Úgy lesz szép, leveles… És ez esetben nem csak hideg alapanyag, hanem hűvösebb környezet is kell, no meg hogy gyorsan dolgozzunk vele, minél kevesebbet érje a kéz melege.

Ha ezeket a szabályokat betartjuk, nagy meglepetés nem érhet bennünket a konyhában – ezen a téren.