Szalagos fánk készítésének tízparancsolata

Ínycsiklandó szalagos fánk - nem mindig a drága recept a legjobb.

Ki több, ki kevesebb tojással, vajjal készíti, s mégsem mindig az a legkülönb, ami a legköltségesebb.

Szalagos fánk – ritkán sütjük, mert időigényes is, sok zsiradék kell hozzá, ami manapság drága mulatság, és hát vagy sikerül, vagy sem… Ezért úgy gondoltuk megosztunk az olvasóval néhány titkot, melynek betartása után biztos, hogy a fánkocska derekán ott fog virítani a szép, széles, világos szalag….

Fontos, hogy egyik anyag se kerüljön hidegen a szalagos fánk tésztájába, de még a gyúródeszka se legyen hideg, amin kiszaggatjuk. És persze a konyha sem.

A lisztet már néhány órával az összedolgozás előtt tegyük meleg szobába, vagy konyhába. Ha a konyhánk hideg, akkor feltétlenül melegítsük fel a fánk készítése előtt, másképp nem lesz sikerünk.

Nagyon jól dolgozzuk ki a tésztát. Annyira, hogy a fakanáltól elváljék.

A tésztamassza legyen hígabb a rendes galuskatésztánál.

Forró, de ne túl forró és bő zsírban süssük.

A zsír akkor elég meleg, ha gyöngyözik, amikor egy kis sót dobunk bele. Ha ettől serceg, túl magas a hőfoka.

Ha túl meleg zsírban sütjük a fánkot, felületén azonnal kéreg keletkezik, ez megakadályozza az utókelést és a fánk nem lesz szalagos.

Ha a zsiradék sütés közben túlmelegedne, tegyünk hozzá mindig egy kevés hideg zsírt. A zsiradék a sütéshez használt edényben legalább 7—8 centiméter magasan legyen és csak annyi fánkot tegyünk egyszerre sütni, hogy azok megdagadva össze ne érjenek, így lesz szép, szalagos fánk. a végeredmény.

Szalagos fánk hozzávalói

  • 7 dl liszt,
  • 4 evőkanál vaj,
  • 3 dkg élesztő,
  • 4 tojás sárgája,
  • kevés só,
  • 3—4 dl tej,
  • kevés porcukor
  • 1 kanálka rum – nem szívja fel a zsiradékot

Az élesztőt kevés cukrozott tejbe morzsoljuk, az edényt lefedjük és langyos helyre tesszük. Közben a langyos helyen tartott lisztet tálba szitáljuk, hozzáadjuk a futtatott élesztőt, csipet sót, rumot, a porcukorral és olvasztott vajjal habosra kevert tojások sárgáját és annyi langyos tejet, hogy megfelelő lágyságú tésztát kapjunk.

A tésztát fakanállal hólyagosra, fényesre dolgozzuk ki.


A tál fenekére sima cipót formálunk a tésztából, megszórjuk kevés liszttel, tiszta ruhával lefedjük és meleg, de nem forró helyen kb. egy-másfél óra alatt duplájára kelesztjük.

Lisztezett deszkára borítva tenyérrel, kézzel, hüvelykujj vastagra nyújtjuk. Lisztbe mártott fánkszaggatóval kiszaggatjuk és a kiszúrt fánkokat lisztezett deszkára téve — nem túl közel egymáshoz — ismét kelesztjük 30—40 percig.

Ezalatt lábosban bőséges zsiradékot forrósítunk. A megkelt fánkok közepét ujjunkkal benyomjuk, hogy ott is jól átsüljön, s a lisztet leseperjük róluk kis ecsettel vagy kenőtollal, majd egyenként tesszük bele a forró zsiradékba, mégpedig úgy, hogy eddigi alsó lapja kerüljön felülre.

Amint elegendő fánkot tettünk fel sülni, fedjük le az edényt jól záró fedővel. Három-négy perc múlva, a fedőt levéve, a fánkokat lapáttal forgassuk meg és most már fedő nélkül süssük a másik oldalukat is szép rózsaszínűre.


A zsírból kiszedett szalagos fánk akkor az igazi, ha még melegen szórjuk meg vaníliás porcukorral.

Ha másik fánk receptet keres, akkor olvassa el Szalagos fánk sok tojással c. bejegyzésünket!

Fotó: Wikipédia