Ej, de szép a pásztorélet!
A szabadtűzön való ételkészítésnek különös varázsa van.
Mennyire más egy gulyásleves, vagy egy halászlé, ha az a kert végében, vagy kiránduláskor, a szabad ég alatt készül!
A régi kanászok, halászok gulyások, csikósok, vadászok voltak igazán nagy mesterei ennek a főzési módnak, ők tapasztalták ki mikéntjét, ők készítették a legjobb levest, slambucot, halászlét. Igazi szakácsok voltak ők, saját receptekkel.
Mára kevesen gyakorolják ezt a tudományt, igazi pásztortüzet is csak a nagyon hozzáértők tudnak rakni. A parázson sütés helyett pedig ott a grillsütő, amihez nem kell fát gyűjteni, nem kell tűzrakáshoz érteni…
A roston sütés elvileg amerikai tudomány, bár azért itt is volt hagyománya, ha csak a zsiványpecsenyére gondolunk, már az is cáfolja fenti megállapítást.
Mára már sok magyar háztartásban is ott a faszenes grillsütő, olyan is van ami gázpalackkal működik. Munkájukat segítendő rengeteg grill recept kering már a nagyvilágban az internet segédletével.
Miért jó a szabadtűzön sütés?
Egy nyári grillezés, vagy bográcsolás, esetleg szalonnasütés nem pusztán a sütés-főzésról szól. Valódi szórakozás ez, ráadásul a szabadban, számunkra kellemes társaságban költhetjük el ebédünket, esetleg vacsoránkat.
Mennyire másabb ott lenni a kezdetektől az étel megalkotásánál, érezni az illatokat, hallani a sercegő hangokat – közben ha nem volt étvágy, még az is megjön.
Az otthoni főzés valahogy nem közösségi tevékenység, de semmiképp sem olyan szinten, mint egy baráti társaságban főzőcskézés. A sülő pecsenye, vagy szalonna illata lengi be a környéket.
Érdekes módon a szabadtűzön főzés valahogy a férfiak tudománya maradt. Ők azok, akik ilyenkor megmutatják környezetüknek, hogy tudnánk mi főzni ha akarnánk, de hát hagyunk téged érvényesülni a konyhában.
De hogy a család, társaság nőtagjai se maradjanak szégyenben, ezért engedékenyek általában, és az előkészítést átengedik, úgy mint a tálalást, pakolást…..stb….stb.
Jó lenne néhány gyakorlati tanács a szabadtűzön való ételkészítéshez!
Ha szabadban sütünk próbáljunk szélvédett helyet választani. De mégis olyat, ahol senkit sem zavar a keletkező füst.
Legyen mindig mellettünk legalább egy vödör víz – baj esetére – és olyan szerszám, ami szintén jól jön akkor, ha a feltámadó szél útjára indítja a lángokat. És persze telefon sem árt a zsebben – de ez mára mindig ott van.
Lényeges, hogy főzni csak parázs fölött kezdünk el. Érvényes ez a bográcsolásra, de a szalonnasütésre is. Ha netán mégis feléled a tűz, akkor a sülő szalonnát, pecsenyét addig félrehúzzuk, míg ismét parázs nem lesz a lángok helyett.
A roston sütésnél nincs olyan, hogy ez ok a nyársra, az viszont nem. Ami a hűtőben van, és felszúrhatjuk, az süthető is. Húsfélék közül ez mindenre igaz. Zöldségek nagy része is hálás lesz a nyárson való sütésért, a saját már nem annyira, ő belepottyan a tűzbe néhány perc alatt.
Bográcsban is szinte minden étel megfőzhető, ám ésszerű olyan ételt választani, amihez nagy előkészítés nem kell, gyorsan összeállítható – tekintélyes adag készül belőle.
Szem előtt kell tartani, hogy azok az ételek valók bográcsolásra, amiknél nem probléma a váltakozó, alig szabályozható tűz erőssége.
Rántott húst 🙂 sült húsokat 🙂 tejbegrízt 🙂 nem készítünk szabadban, vasedényben.
A szabadtűzön főtt, sült pecsenyék, gulyások, pörköltek a nyár legfinomabb, emlékezetes falatjai.
Fotó: Pixabay
