
A sóskamártás-sóskaszósz nagyanyáink idejében is közkedvelt szószféle volt.
A különbség annyi, hogy akkoriban valóban csak mártogatásra használták, és kifjezetten főtt, esetleg sült húsokhoz ették.
Épp ezért nem is volt fontos, hogy édesítsék – hisz nem azt akarták, hogy a sóska uralkodjék az ízeken, hanem pont az volt a cél – a mártás kiemelje a hús finom ízét. Ezt pedig úgy lehetett elérni, hogy a mártást savanyúan hagyták.
Egykor nem használtak annyira tejfölt sem – problémásabb volt a tejföllel készült ételek eltarthatósága – márpedig sóskát főleg nyáron főztek.
Így fordulhatott elő, hogy sok helyütt ez a szószféle olyan zöld volt, mint a régi, ajtóra használt olajfestékek, íze savanyúságra pedig a friss sóskáéval vetekedett.
Mára azonban finomult elkészítési módja, mint ahogy fogyasztása is átalakult. Sokszor esszük krumplival, tojással, esetleg pici főtt hússal – kiegészítőből egyenértékű étellé lépett elő. Meg kell mondani – megérdemelten.
Nézzünk most egy egyszerű sóskamártás-sóskaszósz receptet:
- Egy jókora marék sóska
- 1 kanál zsiradék
- 1 szép nagy evőkanálnyi liszt
- fél liternyi víz
- só,
- cukor, vagy édesítőszer,
- tejföl legalább egy fél pohárnyi
Szószunkat pedig így készítjük:
- A sóskát megmossuk, leszárazzuk, majd apróra vágjuk. Nem kell azért túlzásba vinni, mert szétesik a kavargatás által.
- Egy kisebb edényben felrakjuk melegedni a zsiradékot, rádobjuk a sóskát, és fedő alatt megpároljuk.
- Megváltozik színe, és felpuhul. Ekkor rádobjuk a lisztet, keverünk rajta, picit még pároljuk, de csak éppen hogy, aztán pedig folytonos kavargatás mellett felöntjük a vízzel.
- Beleszórjuk a sót, a cukrot, vagy édesítőt, és forraljuk kavargatva – pár perc alatt elkészül.
Forrás után még 1-2 perc, így nem lesz liszt íze. - Mikor tálalnánk – belekeverjük a tejfölt – így nem csapódik ki.
- Régen a mártás nem arról szólt, hogy egy kis hús, krumpli, és jó sok mártás. Tényleg csak mártogatás szintjén éltek vele, főleg azért készítették, hogy a hús ízét kiemeljék.
- Legtöbbször nem is édesítették ezeket, a cukrozott mártások divatja jóval később jött el.
- Ettem én annak idején olyan sóskamártást, amiben sem tejföl, sem cukor egy szem nem volt.
- Olyan volt az íze, ahhoz hasonló, mint amikor nyersen rágcsálod.
Meg lehetett enni, és régen sokan szerették így. - Végül is vannak olyan húsok, amihez kifejezetten passzol a savanykás íz.
- Érdemes nagyobb adagot készíteni, mert nagyon finom – főleg krumplival mellette.
Fotó: Ligeti K.