2024-05-23

Sóska télre – egyszerűen

Amilyen kis egyszerű zöldféle, annál egészségesebb

Sóska télre – Miért jó, ha a kamra polcára kerül?

Magas ásványianyag tartalmánál fogva a hidegben turbózhatjuk vele szervezetünket.

C-vitamint is tartalmaz – de hát ez a tartósítás miatt már nem hasznosul. Ettől függetlenül egyik legfontosabb jótéteménye, a vízhajtás, méregtelenítés megmarad. Fogyasztása által szabályosan felfrissülhetünk, egy-egy jó kis sóskaleves, vagy sóskamártás burgonyával szinte feldobja az embert.

Hogy a sóska télre kamránkban legyen mit kell tennünk?

Sajnos piacokon keveset látni belőle, így ha megtehetjük legjobb, ha saját magunk termeljük meg. De egy-egy kirándulás alkalmával is gyűjthetünk belőle, sok helyen terem, csak észre kell venni.

Befőzéshez a legjobb, ha fiatal leveleket szedjük, ezek savanyúak is, de csak pont kellemesen. Ráadásul nem kell sokat bajlódni az előkészítésével. Szedjünk jó sokat, mert feldolgozás során nagyon-nagyon összeesik.

Egy nagy szatyornyiból pusztán néhány kis üveggel lesz. Fel is vagdalhatjuk, de főzés közben – főleg ha közben néhányszor megkavarjuk – szétesik magától annyira, hogy később levesek, szószok elkészítésénél már ne legyen gond.

Ha vénebb leveleket tudunk csak szerezni az sem gond, pusztán annyit kell tennünk, hogy szárát kivágjuk. Legegyszerűbb, ha kétoldalról a leveleket letépjük róla, s ez esetben nem lesz felesleges az sem, ha a levéldarabokat felszeleteljük.

A sóska télre elrakásához mire lesz szükségünk?


Hát…. nem sok mindenre.

Hozzávalók

  • 1 jókora szatyor sóskalevél
  • néhány kanál zsiradék, vagy olaj

Mik a teendőink, hogy sikeresek legyünk?

  1. A sóskát megmossuk, lecsepegtetjük – és ha hosszú a szára, akkor letépjük. Idősebb leveleknél kivágjuk belőle.
  2. Ha ezzel elkészültünk feldaraboljuk, de ez csak az idősebb sóskánál lényeges, amúgy el is hagyhatjuk.
  3. Egy zománcozott edénybe rakjuk a leveleket, és elkezdjük párolni fedő alatt, eleinte odafigyelve rá, meg-megkavarva – és persze takaréklángon.
  4. Ahogy elkezd összeesni rakhatjuk hozzá a többi levelet. Mikor már az egész zöldesbarna lett, és inkább egy massza már, mint levelek tömege – akkor esélyesen ezzel a művelettel elkészültünk. Jöhet az üvegbe rakás.
  5. Erre a célra kisebb üvegeket válasszunk, mivel egy-egy főzéshez nincs többre szükség, mint 2-3 dl. Megtöltjük őket, aztán pedig lezárjuk – lehetőleg légmentesen. Viszont a lezárás előtt a sóska tetejére egy kanál olvasztott zsírt, vagy étolajat, esetleg oliva olajat öntünk, s rátekerjük a tetejét.
  6. Művünket ki is kell dunsztolni, ami azt jelenti, hogy egy szükséges méretű edényt alul kibélelünk – lehet ronggyal, papírral, bármivel, de az alján az üveg ne érintkezzen az edénnyel, mert úgy elcsattanhatna. Üvegek közé is rakjunk újságpapírt, így nem érnek össze.
  7. Vizet töltünk rá, és feltesszük a tűzhelyre, lassan , majd csak takarékon, de később kicsit növelve a hőfokot kigőzöljük. Tetejét is takarjuk le előtte. Nem fedővel, egy-két konyharuha jobban megteszi.
    Ha már felforrósodott a sósa mártás, főzzük még egy kicsit, majd elzárjuk a hőforrást, és hagyjuk az edényben kihűlni az egészet ugyanúgy letakarva.
  8. Másnap megtörölgetjük az üvegeket, és a kamrában a helyére állítjuk.

Így leírva kicsit babrásnak tűnik a folyamat, de ha ügyesen dolgozunk – néhány óra alatt elkészülünk, s a jutalom – egész télre ellátjuk magunkat az egyik legegészségesebb leves- és mártásalapanyaggal.

Fotó: Pixabay