…meg van írva
A rizs főzése is egy olyan konyha művelet, amiről mindenki azt gondolja, hogy biztosan tudja tökéletesen – míg bele nem kezd.
Aztán meg jön a nagy dilemma – mi az, hogy párolva, mi az, hogy pirítva? Előtte mosni, közben kavargatni, vagy nem szabad kavarni?
Le kell fedni utána, meg egyáltalán mennyi víz kell bele? Biztos, hogy nem ragad le?
Nézzük akkor, hogy is megy a rizs főzése?
Legkönnyebb bánni a hosszú szemű rizzsel, s nem árt ha nem főzöl túl sokat. Egy emberre úgy háromnegyed dl-nyi rizst számolj, s ahány ember, annyival felszorozva.
Ez az adag egy étkezést takar. Persze vannak, akik jóval többet igényelnek, de ezt általában a házitündérek tudják – rájuk számolva egy kicsivel több kellhet.
Manapság már válogatásra nincs szükség, nagy ritkán tartalmaz a rizs egy egy kóricáló másfajta magot.
Tüzetes átnézésre így nincs szükség, ha véletlenül látunk benne valamit, azt kikapjuk, aztán jöhet a mosás, de csak átöblítés.
Nem kell áztatni. Szűrőbe bele, ráfolyatjuk a vizet, és ennyi is volt.
Nem az esetleges kosz miatt, hanem a rizsszemek külsején lévő keményítő az ok. Ha lemossuk, akkor kisebb eséllyel tapadnak a szemek össze.
Ez a módszer a párolt rizsre vonatkozik, amikor lényeges általában, hogy a szemek valóban szemenként álljanak.
Ha viszont zsiradékon megfuttatjuk, vagyis pirítjuk – akkor mosásra nincs szükség. Ha mégis fontosnak tartod, akkor a fürdő után szárítsd le a szemeket.
Pirításkor minden deci rizsre egy evőkanálnyi olajat számítunk.
Két adagnyi rizshez – nagyjából másfél deci – egy kávéskanálnyi rizs kell.
Fontos, hogy a rizst mindig lábasban főzzük, s abból sem hatalmasat, hanem olyat – amiben a végén tökéletesen elfér, és nem az alján kóvályognak a szemek.
Másfél decinyi rizshez 3 decinyi vízre lesz szükséged. Ha másfél decit adsz hozzá, akkor kicsit ropogós lesz a szem, de sokan így szeretik.
A duplájával viszont puhára főnek.
A rizst beleraktuk a lábasban, felengedtük vízzel, s most az egyszer meg is kavarjuk. Pusztán azért, hogy nehogy letapadjanak az edény aljára.
Utána viszont csak annyit segítünk, hogy nem teljes hőfokon zubogtatjuk. Sőt – felforrás után takarékon főzzük tovább.
Ha a rizs már majdnem teljesen elszívta a „levét”, akkor nyugodtan zárjuk el a hőforrása, takarjuk le az edényt – nagyjából 5 perc múlva az állaga tökéletessé válik, s már fogyaszthatjuk is.
Ekkor levesszük a fedőt, de minimum úgy állítjuk, hogy a képződő gőz távozni tudjon.
Ízesíthetjük borssal, rizs helyett leveskockával, és bátran adhatunk hozzá különböző zöldségeket – viszonylag apró szeműeket, vagy apróra vágva – így biztosítva azt, hogy egyszerre főnek meg.
Fotó: Pixabay
