Sőt! Nem is egy…
Itt a szilvaidény – érdemes tartósítani. Hisz ez a gyümölcs sok féle módon tartósítható. Készíthetünk belőle befőttet, savanyúságot, lekvárt – s ezeknek is sok-sok fajtáját. Most a régi szilvalekvár recept 4 variációjával ismerkedünk meg.
Természetesen a cukor mennyiség változtatható, és a lekvárok ízesíthetők is. A szilvához a legharmonikusabb fűszer – a fahéj.
Főzéskor rakjuk bele darabosan, és mikor üvegekbe töltjük már kivesszük belőle. – Az igazság az, hogy volt már olyan: nem lehetett kapni darabosat és őrölt fahéjat használtunk. A világ nem dőlt össze, benne maradt természetesen, finom volt – nem lett semmi baja.
Nézzünk először 2 régi szilvalekvár recept szerint készülő finomságot!
Egyszerű szilvalekvár
A nagyon érett szilvát megmossuk, kimagozzuk és átdaráljuk. Cserép, vagy teljesen hibátlan mázas lábosban addig főzzük, míg egészen sűrű nem lesz s a kanál megáll benne, persze gyakran keverjük, mert könnyen lesül.
Ha már kezd sűrűsödni, tehetünk bele cukrot, de nem is fontos, mert ha jó érett a szilva, úgy is édes, legfeljebb használatkor tehetünk bele. Üvegekbe téve, langyos sütőbe tesszük, míg a teteje megkeményedik s akkor lekötjük
Szilvalekvár más módon
A szilvát megmossuk, magját kiszedjük, puhára főzzük és áttörjük. Minden kg gyümölcsre 30—35 dkg cukrot beletéve addig főzzük, mig egész sürü nem lesz. Hűlésig keverjük, majd üvegekbe töltve lekötjük s 20—25 percig gőzöljük.
Most pedig két különlegesebb régi szilvalekvár recept következik –
Rumos szilvalekvár
A szilvát megmossuk, magját kiszedjük. Ha azt szeretnénk, hogy lekvárunk sima legyen, akkor vagy mixeljük, de még jobb húsdarálón átengedni. Ha nem mixeljük akkor is szétfő, csak a héja felpöndörödve marad a lekvárban. Nem olyan mutatós, viszont nagyon finom.
Ezután egy nagy lábasba rakjuk, hogy tudjuk a végén nyugodtan kavargatni. Szépen, lassan viszonylag sűrűre főzzük, hozzáadva néhány darab fahéjat.
Figyeljünk azért, hogy sűrűsége ellenére kenhető legyen. Mikor a kellő sűrűséget elértük, akkor keverjünk bele kilónként 25-30 dkg kristálycukrot, és ezzel főzzük még kb. negyedórányit.
A legvégén kiló lekváronként 1/2 dl jó minőségű rumot kavarunk bele, majd ezzel is főzzük nagyjából 5-10 percet.
Utána lezárjuk, és száraz dunsztba tesszük.
A második különleges recept tényleg különlegesen egyszerű megoldás….
Szilvalekvár sütőben
A szilvákat megmossuk, szárát leszedjük, kimagozzuk. Mi egészben szoktuk hagyni a szemeket, mert valahogy így különlegesebb.
Egy nagy lábas aljába 1 dl ecetet rakunk – nem kell félni, nem lesz tőle savanyú. A hosszú, sütőben eltöltött idő alatt az ecet teljesen „elpárolog”. Berakjuk a sütőbe, először nyugodtan lehet normál hőfokon, míg a sütő, az edény és a szilva felforrósodik.
Ez kb. negyedóra. Utána vegyük le lényegében teljes takarékra, s nyugodtan csináljunk bármit. Akár másnapig aludhatunk is. Amennyiben sok szilvánk van, amikor kezd összetöppedni nyugodtan pótoljuk folyamatosan.
Ezzel csak annyi, hogy elkészítési ideje növekszik, viszont egyszerre több lekvárunk lesz. Amikor már nincs több nyers szilva, és a sűrűség is a megálmodott – kivesszük a sütőből.
Amennyire jó masszív lett a lekvár, akkor nyugodtan üvegekbe is rakhatjuk jól lenyomogatva, hogy ne maradjon közte levegőbuborék, aztán lekötjük – és kész is.
Ha ízesíteni akarjuk cukorral – akkor most jött el az idő – hozzáadjuk a kívánt cukormennyiséget (szilvánál ez egyáltalán nem fontos), fent a tűzhelyen kavargatva főzzük még egy negyedórát, aztán töltjük üvegbe az egészet még melegen – és lezárjuk.
Ezzel a módszerrel a szatmári szilvalekvárhoz egy nagyon hasonlatos végeredményünk lesz. Picikét lágyabb lekvár – de a szokottnál sokkal-sokkal sűrűbb.
Ezzel a módszerrel akár napokig is tarthat a sütés, lekvárfőzés. Ha elmegyünk otthonról elzárjuk, ha hazamegyünk akkor bekapcsoljuk. Semmi baja nem lesz, milliószor készítettük.
Annyira keményre lehet főzni a sütős lekvárt a régi szilvalekvár recept alapján – hogy kinyitott tetővel lehet tartani lefele fejjel az üveget, dobozt. Meg sem mozdul benne a massza, nemhogy leessen.
Fotó: Pixabay
