Nem mindenki tudja, hogy a régi magyar farsangi fánk recept nem azonos az eredetivel, ugyanis a fánk nem is magyar „találmány”, bár valahogy alapból így gondolnánk. Ez a sárgás, pufók, zsiradékban sült tésztaféle valójában egy bécsi hölgy kitalációja.
A régi magyar farsangi fánk recept, és a bécsi az nem ugyanaz?
Az eredeti bécsi farsangi fánk, a Faschings Krapfen, a XVII. században tűnt fel legelőször a bécsi cukrászok kirakataiban.
Valószínűnek látszik az a feltevés, amely a fánk eredeti német nevének keletkezését így magyarázza: Az 1600-as évek elején élt Bécsben egy Spiessbürgernek, azaz bécsi nyárspolgár feleség, aki nagy ügyességgel készítette a zsírban sült tésztafélét, különösen pedig egyik fajtáját, a gömbölyű labdaformát.
Ez a sütemény csakhamar oly közkedveltségre tett szert, hogy Cecília Krapfen-nek, a készítőjének nevéről keresztelték el, s utóbb egyszerűen már csak Krapfen-nek mondták.
Cecilie Krapfen, akinek bécsi üzlete akkoriban a Bayer-Thornál, az egykori Bayergasse táján volt, oly szerencsével remekelt a találmányával, hogy Faschings Krapfnijai révén Bécs egyik vagyonos polgára lett.
Később a fánksütés („Krapfenmacherei”) oly virágzó foglalkozássá vált, hogy külön céh, a „Krapfenmacher-Zunft” keletkezett, ahová idegen földről is érkeztek az emberek megtanulni a fánk elkészítésének a módját.
Nálunk az 1800-as évek végén eredeti mivoltában a budapesti Vadászkürt-szállodában (Bp. V. Türr István utca 5.) és Szikszay Ferenc vendéglős konyhájában (Bp. Vámház körút 16.) tették kedveltté.
Az előbb említett bécsi, barackizzel töltött farsangi fánk elkészítése picit komplikáltabb, és több szakmai gyakorlatot kíván, mint az alább közölt magyar farsangi fánk elkészítése.
Mik a régi magyar farsangi fánk hozzávalói?
- 3 dl tej
- 2,5 dkg élesztő
- csipet só
- 3 tojásnak a sárgája
- 12 dkg olvasztott teavaj
- 55 dkg langyos liszt
- 1 evőkanálnyi kristálycukor
Az összetevőkból hogy készül a farsangi fánk?
- A 3 deci langyos tejben felkeverjük a 2,5 deka élesztőt.
- Egy tálban, amiben az egészet kidolgozhatjuk és kelni is van benne hely 3 tojássárgát, 12 deka olvasztót vajjal elkeverünk, majd hozzáadjuk a tejes élesztőt, azzal is elkeverjük de már óvatosan.
- Ezután az 55 deka átszitált (nem hideg) lisztet, csipetnyi sót és 1 kanál cukrot is hozzáadjuk, majd fakanállal jól kidolgozzuk.
- Ha kézzel verjük fel a tésztát, akkor nyitott ujjakkal dolgozunk.
- Ha fakanállal történik a dagasztás, akkor igen aprón kell verni és a kanalat ne emeljük ki a tésztából.
- A tésztáját nem szabad lágyra készíteni. Azonban, ha a tészta túlkemény, ami pusztán a liszt minőségétől függ, még egy kevés tejet adhatunk hozzá. De egyszerre csak keveset, és fokozatosan.
- Mikor az arányok rendben vannak, akkor jó alaposan kidolgozzuk az egészet. Akkor lesz jó, ha hólyagot vet, és mind az edény oldaláról, mind a fakanálról, vagy kézről szálasan leválik. Ezután lerakjuk pihenni. Langyos helyen, letakarva és betakarva.
- Ha a jól kidolgozott tészta megkelt duplájára, meglisztezett táblára borítjuk, tenyerünkkel egyenletesre paskoljuk és a fánkkiszúróval kiszaggatjuk. (Ne használjunk nyújtófát, nem tesz neki jót) A nyújtótáblát lisztezzük, rárakjuk a fánkokat, tetejüket is lisztezzük, majd letakarjuk.
- Ha még egyszer olyan nagyra megkeltek forró, de nem túl forró zsírba tesszük és fedővel befedjük. A zsiradékba bele kell merülnie a fánknak, ne álljon meg az edény alján. És egyszerre csak néhány darabot süssünk, mert ha a fánkoktól lehűl az olaj, akkor túl sok zsiradékot szív majd be a tészta.
- Mikor az egyik fele aranybarnára pirult megfordítjuk óvatosan két villával, vagy dróttal, s befedetlenül készre sütjük.
- Lényeges, hogy a fánkokat kelesztés után felső felével lefelé tegyük a zsiradékba.
- A fánkok, mikor a forró zsírba tesszük, ne legyenek nagyon lisztesek, mert a sok liszttől kifut az olaj, vagy zsír a lábasból.
- Ha elkészült porcukkoral behintjük, vagy beleforgatjuk.
- Ha sütés előtt középen kicsit benyomjuk, akkor kisülés után tálaláskor a mélyedésbe baracklekvárt rakhatunk.
