A pékek azt mondják – kenyeret receptre sütni nem lehet. Jó péknek nem kell, mert az tapasztalatból tudja mit, mikor, mennyit, hogyan. A rossz pék meg úgyse tudja hasznosítani, mert az arányok csak irányadók.
Hisz a liszt milyensége nagyban befolyásolja a sikert. Minden évben ki kell tapasztalni, hogy kell a liszttel bánni. Ettől függetlenül nem árt a háznál manapság egy jó, régi burgonyás kenyér recept.
Pár jótanács a kenyérsütéshez:
Házilagosan annyit segíthetünk a kenyértésztán, ha látjuk valami nem stimmel, gyenge a liszt, hogy a fehérjét pótoljuk egy tojással. De az igazi kenyérhez tojást sosem használtak.
Ezért ha kenyeret sütünk próbáljunk meg jó minőségű kenyérlisztet venni. Sok bosszúságtól kíméljük meg magunkat.
Fontos, hogy – mint minden kelt tésztánál – a kenyér esetében is minden hozzávaló szoba-, akarom mondani konyha hőmérsékletű legyen. Ne legyen huzatos a konyha sem, és még az edény, amiben dagasztunk, vagy a deszka, amire majd borítjuk formázáskor a kenyeret – az is langyos legyen.
Mikor majd a tepsiben pihen a tészta, a sütőt már begyújtjuk – mert feltétlen előmelegítettbe kell raknunk. Nem árt, ha a sütő aljába egy kislábast állítunk majd feltöltve vízzel.
Hogy szól a régi burgonyás kenyér recept?
- Megmosunk, megtisztítunk nagyjából 3-4 szem krumplit, és feltesszük főni kicsit sós vízben.
- Ha megfőtt, megtörjük pépesre. Negyed kilót fogunk belőle felhasználni. Hűlnie kell, mert langyos alapanyagokra lesz szükség, de a forró kifejezetten káros lenne. A krumpli legjobb, ha kihűl.
- 1 dkg élesztőt összekeverünk egy kis liszttel, és langyos vízzel, s hagyjuk felfutni. Nem kell siettetni, ráér szép lassan.
- 1/2 kg lisztet összedolgozunk egy kávéskanálnyi sóval a felfuttatott élesztővel, jó csipet köménymaggal, és fellangyosított pici vízzel. Hogy mennyire lesz szükség – függ a burgonya vizességétől is.
- A tésztának nem szabad lágynak lenni, elég kemény lesz. Megdagasztjuk, átdolgozzuk. Ha igazán jó kenyeret akarunk, akkor nem árt, ha vissza is dagasztjuk egyszer-kétszer.
- Ez azt jelenti, hogy az első dagasztás után lerakjuk pihenni letakarva – nem forró – langyos helyre, de mikor legalább félig megkelt megint dagasztunk rajta pár percet. S utána ismét lerakjuk pihenni.
- Azért sem szabad nagyon lágynak lennie a tésztának, mert akkor elterül a kenyér, nem lesz szép – meg hát az íze sem lesz olyan, aminek kéne.
- Ha szépen feljött a tészta, legalább a duplájára nőtt, kiborítjuk lisztezett deszkára, és kedvünk szerint megformáljuk. Csinálhatunk belőle veknit, de akár kerek kenyeret is. Ebből a mennyiségből valamivel nagyobb lesz a kenyér, mint egy kilós.
- A formázás után alacsony tepsibe, vagy sütőlapra rakjuk még sütés előtti pihenőre. Mielőtt berakjuk a sütőbe keresztben ejthetünk rajta egy kb. 1 centi mély vágást is, ahogy kedvünk tartja.
- Majd berakjuk az előmelegített sütőbe, és kb. 200 fokon nagyjából 50 perc alatt készre sütjük. De figyelni kell – főleg a gázsütőknél, hisz a nyomás nem egyforma. Ha túl gyorsan sül, akkor lejjebb kell venni a hőfokot.
- Ha már szép aranybarna, akkor kivesszük a tepsivel és még melegen átkenjük vízzel, s lehetőleg tegyük rácsra, hogy az alja is levegőzhessen
