Rántott sertésláb-borjúláb

Rántott sertésláb-borjúláb

A rántott sertésláb-borjúláb lényegében azonos módon készül, és ha szereti valaki a körömpörköltöt – esélyesen ez is lecsúszik neki….

Persze ha valaki nem látott még élőben ilyen finomságot – úgy képzeli, hogy ez biztos, hogy nagyon rágós, hisz hogy tudna megpuhulni – akár még fedő alatt is – egy köröm, aminek amúgy órákat kéne tötyögni a „gázon”….

Ám nem is kell puhulnia, hisz előtte gondoskodunk róla – tökéletes állapotban panírozzuk.

Ami annyit tesz, hogy rendesen előfőzzük. Nem kell aggódni, nincs arra szükség, hogy a panírozás előtt valóban 5-6 órát főjön apránként. Ez esetben nyugodtan használhatunk kuktát, lényegtelen a lassú főzés.

Ami fontos az az, hogy úgy megpuhuljék, hogy a csontokat mind egy szálig kiszedegethessük belőle. Pontosabban a sertés esetében hivatalosan a körmöt, és csakis a körmöt benne hagyhatnánk, mert olyan mutatós….

Ám sokan idegenkednek tőle – ezért jobb ómen, ha eltávolítjuk. Bár a recept arról ír, hogy utólag sózzuk – mi főzéskor szoktuk. Nekünk így jobb – de szokás kérdése.

A sertés és borjúköröm azonos módon készül – semmi különbség, és mindkettő ugyanolyan finom – érdemes legalább egyszer kipróbálni.

A rántott sertésláb-borjúláb hozzávalói a következők –

  • 4 sertésköröm, vagy 4 borjúláb
  • 2-3 tojás,
  • 10 dkg zsemlemorzsa,
  • 10 dkg liszt
  • zsiradék a sütéshez

Így készítjük el –

  1. A sertéslábakat, borjúlábat a hentessel hosszában kettéhasíttatjuk. Igazság szerint mi egyben szoktuk venni, ha megfő így is simán el lehet távolítani a csontokat, és kedvünk szerinti méretre darabolhatjuk.
  2. Körömkefével, meleg vízben teljesen tisztára mossuk és annyi vízben, hogy ellepje, teljesen puhára főzzük. (esetleg már most sózhatjuk)
  3. Még melegen úgy csontozzuk ki, hogy körmével együtt egészben maradjon. Szitán lecsurgatjuk, esetleg sózzuk, majd a lisztben, felvert tojásokban, zsemlemorzsában megforgatva, forró zsiradékban ropogósra sütjük.
  4. A lábak levét lezsírozva és átszűrve félretehetjük a mélyhűtőbe, hogy későbbi alkalommal felolvasztva vagy hidegen apróra vagdalva aszpiknak felhasználjuk.(feltéve, ha lassan főtt – de ez ritkán esik meg)