Őszibarack lekvár recept

Az őszibarack lekvár rendkívül ízletes cukrosan, de cukor nélkül is. Kiváló mindenféle süteményhez. Elrakása egyszerű – főleg ha a kifőzését a sütőben végezzük. Ennek az a módja, hogy az előkészített gyümölcspépet cukor nélkül délután, este fele takarékon berakjuk a sütőbe. Bent van egész éjszaka, elvileg másnap reggelre szép sűrű finomságunk lesz.


Ekkor kivesszük, s ha cukrosan akarjuk elrakni hozzáadjuk a kellő mennyiséget, majd főzzük vele még negyedórát, de már a tűzhelyen.
Cukor nélkül pedig ha megfelelő a sűrűség, akkor már tölthetjük is meg az üvegeket. De a citromlé adagolása után még főzzük 5 percet – ennyit megér a biztonság.

Őszibarack lekvár hagyományos módon

Egy kiló gyümölcsre 40 dkg cukrot számolunk, no meg egy citromot.
Fontos, hogy a gyümölcs teljesen érett legyen, szinte már kásásodjék.
A barackoknak lehúzzuk a héját, kimagvazzuk őket, és ledaráljuk. Felrakjuk főni, besűrítjük amennyire szeretnénk, s az utolsó negyedórára hozzáadjuk a 40 dkg cukrot kilónként. (ha cukor nélkül rakjuk el, akkor természetesen ez a művelet elmarad) És ekkor öntjük hozzá a citromok leszűrt levét.
Főzzük negyedórát, aztán mehet az üvegbe még forrón.
Utána szárazdunsztba tesszük legalább másnapig.
Másnap reggel aztán fejükre állítjuk a kupakkal lezárt üvegeket ellenőrizve, hogy valamelyik nem folyik-e.
Ha minden rendben, akkor mehet egyenesen a kamrapolcra.

Hogy készül általánosságban egy lekvár?

Lekvár lesz a végeredménye, ha szinte bármilyen gyümölcsöt kimagozva darabosan, ledarálva, vagy átpasszírozva, cukorral, vagy cukor nélkül főzzük. Érdekes, hogy a cukor nélküli és cukorral történő befőzésnek tökéletesen azonos a menete. Sokan úgy vannak vele, hogy a cukor azért az íznek jót tesz. Ezt nem is kétlem, viszont az egészségre biztos nincs jó hatása – ha nagy mértékben fogyasztjuk.
Cukor nélküli lekvárt eddig is készítettünk szilvából és almából, de készítettem én barackból is ezelőtt 25 évvel is – jól besűrítve, sütőben készítve.
Fontos, hogy az alapanyag hibátlan legyen – ez főleg a cukor nélküli befőzésnél kifejezetten lényeges.
Jó alaposan megmossuk a gyümölcsöt, vagy hámozzuk, vagy nem. Nem feltétlenül fontos, de kivágni a magházat szükséges.
Sokan szeretik úgy a lekvárokat hogy a gyümölcshúst ledarálják, mi nem tartozunk közéjük. Igaz, gyorsabban elkészül szebb az állaga – talán fényesebb – de a lekvárban felbukkanó termetes gyümölcsdarabok kárpótolnak a több munkáért. És az íze is izgalmasabb.
Vannak olyan gyümölcsök, amiket magukból megfosztunk, áttörjük őket, vagy más módon megszűrjük. Ezek az aprómagvasak. Málna, eper, ribizli…. Bár meg kell mondjam – életem legfinomabb eper és málnalekvárját leszűretlenül ettem.
Ha cukorral készítjük a lekvárt, akkor először besűrítjük a masszát, majd a végén adjuk hozzá a cukrot, s csak addig főzzük, míg elolvad. Biztos jele annak, hogy elkészült a művünk, hogy a lekvár elkezd bugyogni.
Még forrón üvegekbe töltjük, majd száraz dunsztba rakjuk.
Másnap, vagy amikor meghűlt kivesszük őket, és fejjel lefelé állítjuk. Pusztán azért, hogy a kupak nem ereszt-e. Azokkal az üvegekkel nem kell megtenni ezt apróbát, melyeknek teteje a vákuumtól behorpadt kicsit. Ha valamelyik üveg ereszt, akkor másik üvegbe rakjuk át, és forró dunszban kifőzzük.
Ilyen módszerrel cukorral és cukor nélkül is elállnak a lekvárok.

Az őszibarack lekvár cukorral és cukor nélkül is nagyon ütős – ugyanezzel a technikával szinte bármilyen gyümölcsből készülhetünk kenyérre kenhető finomságot.

Ha tetszett a recept, és szívesen olvasnál hasonlókat keresd fel Befőzés c. oldalunkat!

Fotó: Pixabay

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük