Hogy mire jó a só? A só nélkülözhetetlen életünkben, életben maradásunkhoz elengedhetetlen. Ízesebbé teszi ételeinket, és praktikák sóval is ismeretesek.
Só nélkül az ételeink szinte fogyaszthatatlanok lennének, ha nem fogyasztunk belőle elget – azzal legalább akkora kárt okozunk szervezetünknek, mintha sokat tennénk ételeinkbe.
Szükségünk van rá – de nem csak ezen a területen.
Ugyanis ha okosan bánunk vele, könnyebbé teszi életünket.
Hogy mire jó a só? – Nézzünk pár lehetőséget!
Kiskertünkben is hasznát vehetjük – a közelgő tavasz idején. Ha azt akarjuk, hogy a retek, vagy a zeller gyorsabban teremjék, akkor picit sózzuk meg a magvukat.
Ha a jó idő közeledtével szalonnát sütünk a kertben, vagy netán bográcsozunk, és még elüldögélnénk a tűz mellett, ellenben az csak éppen hogy pislákol – szórjunk rá egy marék sót és életre kell biztos.
Ha közben megcsíp a szúnyog, vagy a méh, esetleg darázs, az egyik legjobb módszer a duzzanat lelohasztására, és a viszketés, fájdalom elmulasztására egy kis sós pép kikavarása, és sebre kenése.
Családi ünnep alkalmából, ha a terítőre vörösbor folyik, nehezen kivehető foltot hagy még modern mosószerekkel is. Ellenben ha ilyenkor sót borítunk a foltra, s rajta is hagyjuk, akkor a mosás jóval könnyebbé válik.
Amennyiben olajban, vagy zsírban sütünk – megakadályozhatjuk a fröcskölést, ha néhány szem sót szórunk bele.
Tojásfőzésnél, burgonyafőzésnél is – amennyiben fontos, hogy ne repedjen meg a héjuk – sóval kell őket megfőzni.
Elvileg a tisztítás is könnyebb lesz, ám ezt – tojás esetében – könnyíthetjük azzal is, hogyha megfőtt, kicsit megtörjük a héjukat, és a hűtővízbe visszarakjuk. Nagyon könnyen lejön a héjuk, hisz a víz a pihenés közben a héj alá szivárog.
Újkrumpli tisztításánál is nagy hasznát vehetjük a sónak.
Vagy sós vízbe áztatjuk, s utána lekaparjuk, vagy egyszerűen sóval átdörzsöljük.
Ez utóbbi esetben megtisztul a krumpli, s bár marad rajta itt-ott vékony héj, az semmit nem befolyásol. Sőt, megpirulva az lesz a legfinomabb része.
Az esetben is nagy hasznát vehetjük a sónak, ha velőscsontot akarunk főzni. Két, nyitott végét bekenjük vele, és a velő biztos hogy főzés közben a csontban marad.
Édes tészta, étel készítésekor feltétlen rakjunk bele egy kis csipet sót. Kiemeli az ízeket, és még kevesebb cukorra is lesz szükségünk.
Járjunk ugyanígy el tojáshab verésekor. Kevesebb gondunk lesz vele, sokkal gyorsabban felverődik.
Kávéba, kakaóba, tejeskávéba is – ha egy mákszemnyi sót rakunk, sokkal finomabb lesz az ízes.
No és ha véletlenül leégetünk valamit – semmi gond. Ne vakargassuk, kapargassuk, hanem az edény alját szórjuk be sóval – egy-két óra múlva tökéletesen helyrehozható a probléma.
