Miért volt aranycsík a pohár szélén, miért volt rézből a kilincs, és ezüstből az evőeszköz?

Már az 1800-es évek végén rájöttek, hogy bizonyos fémek kis mennyiségben is toxikus hatásúak egyes sejtekre nézve, így fertőtlenítő hatásúak. 

Ilyen a higany, az ezüst, a réz, vas, cink, ólom, bizmut, arany, alumínium.  Vírusokra ugyan hatástalanok, de penészre, gombákra, spórákra, baktériumokra nézve mérgezőek. A fémek között is vannak olyanok, amik jobban mérgezőbbek a baktériumokra nézve, mint a többiek. És az emberekre mellette kevésbé ártalmasak, hisz ez is fontos szempont.  Ilyen a rozsdamentes acél, és az alumínium is.  Tehát a vizes blokkoknál nem csak azért használjuk ezeket, mert rozsdamentesek, hanem mert kevésbé telepednek meg rajta egyes kórozók. 

A kilincseket régen előszeretettel készítették rézből, ami tökéletes választás volt, mert 8 órán keresztül baktérium ölő hatásuk van. 

Az ezüst lényegében minden más fémnél erősebb fertőtlenítő hatású. A víztározó tartályok repülőkön, hajókon ezért ezzel az anyaggal vannak bevonva.   Az ezüst-nitrát oldal például olyan baktériumokat is elpusztít, melyek más baktériumölő szerekkel szemben már immunissá váltak. 

És az ezüst evőeszközök sem csak fölösleges hóbortnak, kivagyiságnak számítanak, önfertőtlenítő hatásuk van, vagyis baktériumölő hatásúak. Ugyanúgy, mint az aranyból készült, de az ezüst lényegesen olcsóbb…És persze ugyanezen okból került régen a poharak szélére az arany csík is, s persze egyben dísz is.

Ha tetszett a Miért volt aranycsík a pohár szélén írás, és szívesen olvasnál hasonlókat – látogass el Retro receptek oldalunkra!