2024-02-22

Igazi disznótoros reggeli – hagymás vér – és ahogy „kicsiben” készítették

hagymás vér

Sok embernek már a neve hallatára felfordul a gyomra, de aki szereti a véres hurkát, aminek kapormaggal fűszerezve valami fantasztikus íze van – ezt is nagy eséllyel megkóstolta már, és ha igen – onnantól rajongója…


Régen persze nem csak disznótorok alkalmával készítették, hanem akkor is, mikor csirkéket, tyúkot, kacsát, libát – vagyis szárnyast vágtak.


Nem dobtak ki semmit, a vért sem. Viszont a családok általában nagyok voltak, ezekből  pedig nem lehetett olyan kiadós reggelit készíteni, ilyenkor egyrészt általában hozzáadták – hízott kacsa, liba esetén persze nem – a máját is a madárnak. És trükköztek még valamivel.


Ha volt otthon zsemle, akkor abból, ha nem volt, akkor kenyérnek a belét kicsire felkockázták, és arra vették a vért. Így több lett belőle. Ízben nem zavart be, viszont az egész család jól lakhatott reggel.


A disznónál nem volt szükség ilyen trükközésre, jutott hurkába is, és a reggelihez is… Ez volt az első, a reggeli disznótoros étel.

Hozzávalók:

  • 1,5 liter sertésvér, vagy 1,5 kg fűszeres vér
  • 1 kg hagyma
  • 2 jó kanál sertészsír
  • 1 evőkanálnyi fűszerpaprika
  • pici bors
  • Van, aki majoránnát is rak hozzá

Elkészítése:

A felfogott vért nem sózzuk meg, lerakjuk hűvösre, és rövidesen megalvad. Míg erre várunk – megtisztítjuk a hagymát, ebből sosem elég, bátran tisztítsunk és vágjuk. Nem fontos vékonyra, kockázni meg éppen nem. 


Felrakjuk egy lábasban a zsírt melegedni, mikor már meleg beledobjuk a hagymát, és most egy kicsit jobban megpirítjuk, nem üvegesre, hanem hogy pici színe legyen.


A vért – mivel már megdermedt – felkockázzuk az edényben – leöntjük róla a keletkezett vizet, és az egészet ráöntjük a szép, sárga hagymára.


Nem dolgozunk nagy lángon, takarékon, szép lassan majd egy félóra alatt megpároljuk. Óvatosan bánunk az étellel, hogy ne törjön össze, mert akkor nem lesz olyan zsíros-szaftos.

Ha már félig-meddig megpárolódott, mehet hozzá a fűszerpaprika, ha szeretjük a sót az is.


Egy zöldpaprika kifejezetten jó bele – de téli disznóvágáskor nem raktak bele nyilván – hisz egyszerűen nem volt. Megkeverjük, aztán még főhet egy picit.

Nem szabad túlfőzni, mert akkor olyan lesz, mint a túlfőtt máj, szemcsés.  Ha elkészült, akkor sózzuk ízlés szerint, de nem olyan arányban, mint más ételt, figyelembe kell venni hogy a vér az eleve sós.


A legjobb még melegében, és köret nem kell hozzá, hanem kenyérrel eszik.

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*