Gyermekkorban valahogy jóval több ember kedvence a grízes tészta, nyilván a velejáró lekvár miatt – később elvész a varázsa.
Pedig időszakonként nem rossz ötlet elkészíteni, főleg házitésztából.
Ráadásul nem csak grízzel, pirított búzadarával jó, zsemlemorzsával sokkal finomabb. Fura?
Ugyan már! Ha komolyan belegondolunk, a nudli, és a gombóc is milyen finom, ha megszórjuk morzsával. Grízzel nem biztos, hogy olyan jó lenne.
Szóval ha valaki nem felejtette el ennek a tésztafélének a varázsát, esetleg a gyerkőcök, unokák kedvelik az eredeti készítési móddal – egyszer ezt a varicációt is bátran kipróbálhatja – nem fog csalódni, biztosan.
A grízes tészta hozzávalói a következők
- 1/4 kg liszt
- 2-3 db tojás
- csipet só – sót csak akkor rakunk bele, ha nyújtás után főzzük is
- 10 evőkanál zsemlemorzsa
- olaj vagy zsír a pirításhoz
- víz a főzéshez
- jókora csipet só
- lekvár a tálaláshoz
Így állítjuk össze, így készítjük –
- A lisztből, a két tojásból, a csipet sóval tésztát gyúrunk, melyhez, ha szükséges még egy tojást ütünk fel, éppen csak annyi kell, hogy a tészta összeálljon.
- Jól meggyúrjuk, kidolgozzuk, és pihentetjük.
A tésztánknak szép simának kell lenni. - Pihentetésre azért van szükség, mert utána könnyebb nyújtani. A nyújtáshoz nyújtódeszka kell, van, ahol nagy asztalterítőn készítik, nyújtják a tésztát, de a deszka jobb megoldás.
- Ha kicsi a deszkánk, és a nyújtófánk, egyszerre kevesebb anyaggal dolgozunk.
- A deszkát lisztezzük, rárakjuk a tésztát, a nyújtófával megnyomkodjuk, simán nyújtunk rajta, majd rátekerve a nyújtófára, és már úgy nyújtjuk.
- Ha már nagyobb, hosszabb lett a tésztánk, akkor fordítunk egy negyedfordulatot, és tovább végezzük a műveletet, és így tovább, amíg olyan vékony nem lesz, hogy a tésztán keresztül óvatosan látni lehet a deszka illesztéseit.
- Közben folyton lisztezzük, de csak annyira, hogy nyújtáskor a rászórt lisztet felvegye. Természetesen alá is lisztezünk időnként.
- Ha már nagyjából kerek, és vékony a tésztánk, akkor hagyjuk pihenni.
- Erre szükség az okból van, hogy kicsit szikkadjon, könnyebben lehessen felvágni, ne ragadjon össze. Ezután következik a tészta felvágása.
- A nyújtófára teljesen rácsavarjuk a tésztát, a tetején végig metsszük. Középen elvágjuk, egyik csomót a másikra helyezzük pontosan, majd a szélénél elkezdjük metéltre vágni, vagyis 1/2 cm-6 mm-es csíkokat vágunk belőle.
- levágunk pár sort, aztán a tésztát felemeljük lazán, és széjjelebb szórjuk a deszkán, hogy még főzésig is szikkadjon kicsit.
- Míg szikkad, addig felrakjuk főni a vizet, sót rakunk bele.
- Most pedig elkészítjük a „darát”. Ami jelen esetben zsemlemorzsa lesz pirítva. Azért zsemlemorzsa, mert ez már egy kisült búza. Eleve van egy alapíze, ami pirítva tökéletes. Megismerhettük már a nudlinál, gombócoknál…
- Egy lábasba zsírt, vagy olajat rakunk, nem csak pár cseppet, zsírból legalább egy evőkanál, olajból valamivel több is kell, felmelegítjük, és ráöntjük a zsemlemorzsát, és folytonosan kevergetve pirítunk rajta. Nem kell sötétbarnára, de kapjon egy kellemes kis színt.
- A végén hozzáadjuk a főtt, leszűrt, leöblített tésztát.
- Legtöbben édesen, lekvárral, akár még porcukorral megszórva szeretik, de van, akii sósan, ilyenkor akár pirított hagymát pörköltösen elkészítve is tehetünk rá.
- És aki szereti, annak bizony savanyúkáposztával sem megvetendő…
Fotó: Laurencsik B.
