Grízes tészta finoman

grízes tészta

Gyermekkorban valahogy jóval több ember kedvence a grízes tészta, nyilván a velejáró lekvár miatt – később elvész a varázsa.

Pedig időszakonként nem rossz ötlet elkészíteni, főleg házitésztából.

Ráadásul nem csak grízzel, pirított búzadarával jó, zsemlemorzsával sokkal finomabb. Fura?

Ugyan már! Ha komolyan belegondolunk, a nudli, és a gombóc is milyen finom, ha megszórjuk morzsával. Grízzel nem biztos, hogy olyan jó lenne.

Szóval ha valaki nem felejtette el ennek a tésztafélének a varázsát, esetleg a gyerkőcök, unokák kedvelik az eredeti készítési móddal – egyszer ezt a varicációt is bátran kipróbálhatja – nem fog csalódni, biztosan.

A grízes tészta hozzávalói a következők

  • 1/4 kg liszt
  • 2-3 db tojás
  • csipet só – sót csak akkor rakunk bele, ha nyújtás után főzzük is
  • 10 evőkanál zsemlemorzsa
  • olaj vagy zsír a pirításhoz
  • víz a főzéshez
  • jókora csipet só
  • lekvár a tálaláshoz

Így állítjuk össze, így készítjük –

  1. A lisztből, a két tojásból, a csipet sóval tésztát gyúrunk, melyhez, ha szükséges még egy tojást ütünk fel, éppen csak annyi kell, hogy a tészta összeálljon.
  2. Jól meggyúrjuk, kidolgozzuk, és pihentetjük.
    A tésztánknak szép simának kell lenni.
  3. Pihentetésre azért van szükség, mert utána könnyebb nyújtani. A nyújtáshoz nyújtódeszka kell, van, ahol nagy asztalterítőn készítik, nyújtják a tésztát, de a deszka jobb megoldás.
  4. Ha kicsi a deszkánk, és a nyújtófánk, egyszerre kevesebb anyaggal dolgozunk.
  5. A deszkát lisztezzük, rárakjuk a tésztát, a nyújtófával megnyomkodjuk, simán nyújtunk rajta, majd rátekerve a nyújtófára, és már úgy nyújtjuk.
  6. Ha már nagyobb, hosszabb lett a tésztánk, akkor fordítunk egy negyedfordulatot, és tovább végezzük a műveletet, és így tovább, amíg olyan vékony nem lesz, hogy a tésztán keresztül óvatosan látni lehet a deszka illesztéseit.
  7. Közben folyton lisztezzük, de csak annyira, hogy nyújtáskor a rászórt lisztet felvegye. Természetesen alá is lisztezünk időnként.
  8. Ha már nagyjából kerek, és vékony a tésztánk, akkor hagyjuk pihenni.
  9. Erre szükség az okból van, hogy kicsit szikkadjon, könnyebben lehessen felvágni, ne ragadjon össze. Ezután következik a tészta felvágása.
  10. A nyújtófára teljesen rácsavarjuk a tésztát, a tetején végig metsszük. Középen elvágjuk, egyik csomót a másikra helyezzük pontosan, majd a szélénél elkezdjük metéltre vágni, vagyis 1/2 cm-6 mm-es csíkokat vágunk belőle.
  11. levágunk pár sort, aztán a tésztát felemeljük lazán, és széjjelebb szórjuk a deszkán, hogy még főzésig is szikkadjon kicsit.
  12. Míg szikkad, addig felrakjuk főni a vizet, sót rakunk bele.
  13. Most pedig elkészítjük a „darát”. Ami jelen esetben zsemlemorzsa lesz pirítva. Azért zsemlemorzsa, mert ez már egy kisült búza. Eleve van egy alapíze, ami pirítva tökéletes. Megismerhettük már a nudlinál, gombócoknál…
  14. Egy lábasba zsírt, vagy olajat rakunk, nem csak pár cseppet, zsírból legalább egy evőkanál, olajból valamivel több is kell, felmelegítjük, és ráöntjük a zsemlemorzsát, és folytonosan kevergetve pirítunk rajta. Nem kell sötétbarnára, de kapjon egy kellemes kis színt.
  15. A végén hozzáadjuk a főtt, leszűrt, leöblített tésztát.
  16. Legtöbben édesen, lekvárral, akár még porcukorral megszórva szeretik, de van, akii sósan, ilyenkor akár pirított hagymát pörköltösen elkészítve is tehetünk rá.
  17. És aki szereti, annak bizony savanyúkáposztával sem megvetendő…

Fotó: Laurencsik B.