Erről a levesről mindenki hallott már, és sokan esélyesen azt is tudják róla, hogy van benne valami tojás… – de ha csak vendéglőben nem esszük – otthon nem nagyon készítjük.
Valahogy macerásabb, nem lehet csak úgy odarakni, aztán megfő magától. A legtöbb levestől ezt várnánk el.
Az erőleves egy kifejezetten tápláló, erőt adó leves – nem véletlen az elnevezése. Itt sincs
kötelező recept, pontosabban „ahány ház” annyi féle készétel.
Ez is jelzi, hogy a recepteket lehet változtatni kicsit így, kicsit úgy – a lényeg, hogy a fő irányvonalat tartsuk.
Mi a fő irányvonal: Hús, tojás, csont. Ha ezt tartalmazza a leves, akkor esélyesen őkelme erőleves.
Most – hogy igazoljam előző felvetésemet a főzés sokszínűségéről – megismerkedünk 3 Bouillon- – ez olyan előkelő név…. nem?
Első receptünk egy kifejezetten tartalmas erőleves lesz, a második annak óvatos variációja, a harmadik pedig egy külön karakter a maga szárnyasgaluskájával.
Az első erőleves recept – igazi energiabomba
Egy kiló marhafartóból vagy hátszínből, egy kiló ritka marhacsontból, egy csomó csirkelábból és nyakból, 1-2 petrezselyemgyökérből, 2 közepes, formás
sárgarépából, 1 kisebb zellerből, 1 kis fej, egészben hagyott vöröshagymából, 2 szelet kelkáposztából, 1 kis fej karfiolból vagy kalarábéból(csak az egyik, mert
édesít), néhány szem borssal, megfelelő sóval (1 kiló húshoz 2 dkg., később biztos kell még a darált hús, csont és zöldségek miatt) húslevest főzünk.
A zöldségféléket csak a hús félfővésében tesszük bele, mikor a hús már legalább 1 órája lassan fő.
Összesen körülbelül 4 órát kell főni a levesnek. Míg a húsleves fővöget egy másik fazékban összekeverünk 40 deka megdarált marhahúst, 4—5 tojás fehérjét, 1 evőkanálnyi paradicsompürét és 3liter hidegvizet..
Ha elkészült a húsleves, puha a hús, a zöldségek átvették az ízét, akkor leszűrjük(húst, zöldséget külön tálba tesszük, lefedjük), majd a külön összekevert tojásos habarékot hozzáöntjük, majd felforraljuk – aztán a lehető legkisebb hőfokra állítva főzzük még egy órát.
Ha eltelt az idő, akkor Éhes lassan hozzáöntjük a már kész, leszűrt húslevest és folytonosan keverve, felforraljuk.
A végén nagyon sűrű szűrőn, vagy szitán, esetleg tiszta vászonruhán keresztük leszűrjük, majd állni hagyjuk.
Pár perc múlva leszedhető róla a zsír is.
Ezzel a leves lényegében elkészült – felütött tojásra tálaljuk a forró levest. (Enélkül is elég ütős)
A következő leves recept nagyon hasonlatos az elsőre, pusztán az arányok változnak
Hozzávalók:
- Hatvan deka sovány marhahús,
- egy kg marhacsont,
- néhány darab csirkeláb
- pár darab nyak,
- három liter víz,
- fél kiló leveszöldség
- só
- bors
A hozzávalókból húslevest főzünk, leszűrjük, tetejéről a zsírt leszedjük.
Egy fazékba felrakunk negyed kiló sovány, darált marhahúst. 3-4 tojásfehérjét, egy kiskanálnyi paradicsompürét, fél liter hidegvizet, és karikára vágott zöldséget teszünk bele.
Habverővel az egészet összevegyítjük, és ehhez keverjük hozzá a már leszűrt levest.
Most felforraljuk, de közben forrásig kavargatjuk. Ha már forr, akkor a lehető legkisebb hőfokra állítva tovább forraljuk lassan legalább 40-50 percig.
Lehúzzuk a tűzről, pihentetjük, majd nagyjából negyedóra múlva ruhán átszűrjük.
Félrerakjuk. Nagyjából félóra múlva már a zsír is leszedhető. Csészékben tálaljuk.
A harmadik erőleves recept egy különlegesség, ugyanis nem csak borjúhúsból készül, és levesbetét is van benne. Nem is akármilyen, és nem is akármennyi.
ERŐLEVES SZÁRNYASHÚSGALUSKÁVAL. Egy megtisztított csirkének lehúzzuk a bőrét és a húst lefejtjük a csontról.
A húsához ugyanannyi mennyiségű borjúhúst adunk és az egészet a húsdarálón átdaráljuk. Egy edényben felforralunk gyorsan féldeci vizet egy diónyi vajjal.
Ha forr hozzáadunk egy evőkanálnyi lisztet, jól elkeverjük fakanállal, majd egy tányérra kiborítjuk és hűvösre tesszük.
Az átdarált húsokhoz adunk négy deka vajat, egy egész tojást, egy tojássárgát és a hideg lisztpépet, ezt régen passzírozták, meg áttörték, most ha nekimegyünk mixerrel az is jó eredmény lesz.
Az egész masszát belerakjuk egy tálba és hűtőbe tesszük.
Félóra múlva kivesszük, rakunk bele sót, borsot és apránként másfél deci felhabosított tejszínt.
Egy laposabb tepsit ( aminek azért magasabb az oldala, mint a galuskák lesznek – gyengén megvajazunk és a pépből apró galuskákat kanalazunk a kivajazott tepsi aljába. .
Annyi forró vizet, vagy levest öntünk rá, hogy a galuskákat éppen ellepje (óvatosan, hogy a lezúduló levessel ne nyomjuk szét őket), és berakjuk a felforrósított sütőbe. Ha fő, akkor utána még 2-3 percig forraljuk,
Lyukas kanállal szedjük ki a galuskákat, ez lesz a levesbetétünk.
Mai szemmel nézve kicsit pocsékolásnak tűnik ekkora mennyiségű galuska, És így már az erőlevesek közül kifejezetten az ütősebb, és esélyesen nem betegeknek való….
A mai világ nem az erőleveseké, ezért erőleves receptre is legtöbbször csak kuriózumként van szükség. Sokkal egyszerűbb egy marha, vagy tyúkhúslevest elkészíteni, mert ezzel órákat mellette állni….. – Néha azért egy receptet érdemes kipróbálni.
Fotó: Pixabay
