2024-05-27

Csigatészta recept

A csigatészta látványa az ünnepek hangulatát idézi.

Igazi ünnepi levesbetét

A házi csigatészta az ünnepek hangulatát hozza el otthonunkba – érdemes venni a fáradságot és készíteni legalább egy levélkével.


Ekkora mennyiség egy ünnepi ebédre egy nagyobb családnak is elegendő. Érdemes elkészíteni, mert teljesen más az íze, mint egy boltinak, a megszokott más levestésztákhoz viszonyítva meg ég és föld.

A régi időkben csigatésztát minden nagyobb ünnepre készítettek. Se karácsony, se húsvét, se esküvő nem múlhatott el nélküle.


Olyankor a család apraja-nagyja – női ágon – az asztal mellett ült, és sodorta a tésztát. Szépen egyenként. Mégsem volt unalmas a dolog, hisz közben beszélgettek, s a tészta készítése miatt már ott lebegett körülöttük az ünnep hangulata.

Azt, hogy miért más az íze mint más levestésztának – nem lehet tudni. Fura dolog, ugyanaz az alapanyag, és mégis. Esélyesen a tészta tömege dönti el, hogy mennyire érvénysül a tészta íze is. Na, ennek a fajtának van tömege, így markánsan érződik finom íze is.

A házitésztákat általában csak tojással készítik. Ha nem így történt, akkor annak oka is volt. Még laskatésztánál előfordult, hogy vizet is raktak a tojáshoz és liszthez – ilyen a csigatésztánál nem fordult elő még véletlenül sem. Ünnepi finomság – neki mindenből csak a legjobb jár…

Mire van szükség, ha egy levél csigatészta készítése jár a fejemben?

Hozzávalók

  • 25 dkg liszt
  • 2-3 tojás mérettől függően (sózni nem kell)

És – töviről-hegyire – hogy készül a csigatészta?

  1. Semmi újdonság nincs benne, egyszerűen begyúrják a lisztet a tojással.
  2. Egy deszkára kimérik a lisztet, a kupac közepébe mélyedést csinálnak, s abba megy a tojás. Utána a tojást a gazdasszony a kezével fellazítja, és a mélyedés körülről viszi be ujjaival a lisztet.
  3. Mind többet, mind többet, mire a végén már egész sűrű lesz a közepe. Innentől pedig elkezdődik a gyúrás, aminek a lényege az, hogy a többi lisztet is felszedje a tojásos masszával.
  4. A tésztának nem kell nagyon keménynek lennie, csak közepesen. Ha túl kemény lenne nehéz lenne a gyújtás, és a csigák sodrása.
  5. Gyúrás után jött a pihentetés – 15-20 percet a konyha melegében, és egy konyharuhával lefedve lisztezett deszkán, tetejét is meglisztezve a csigatészta alapanyaga pihengetett.
  6. Ezután a gazdasszony kicsit formált rajta még, majd alálisztezett ismét, tetejét is belisztezte, s kezével, vagy a nyújtófával egy kicsit lapított rajta, majd jött a nyújtás folyamata.
  7. Lisztezés, nyújtás, fordítás, lisztezés, nyújtás, fordítás…. és így tovább. Ezt a módit addig folytatták, míg kellő méretű nem lett a tészta – nagyjából kereken. Ha nem sikerül elsőre a kerek forma nem kell problémázni rajta, ez mindenkivel így van…. Majd idővel….
  8. A nyújtás végén a levélben csíkokat vágtak, mindenki kapott a kezébe egyet, s abból a csigacsinálón a pálcával kockát vágott, majd az alsó csücsköt, vagy alsó oldalt elkezdte felfele sodorni.
  9. A kockányi tészta a csigacsinálón feküdt, a pálcát alul rárakta, alsó részét a tésztának kicsit alulról ráhajtotta, s az egészet felsodorta mindaddig, míg a tésztakockának vége lett. Utána mutatóujjával az egészet az asztalra, a többi csigatésztához tolta.
  10. Így ment ez egész este, míg a végén egy nagyjából két maréknyi tészta ült az asztalon.
  11. Fontos, hogy a felvágott csíkokat egy edény alatt letakarva kell tartani a sodrásig, mert másképp kiszárad és használhatatlan lesz.
  12. Ha az írást pontról pontra követed, akkor esélyesen a ti asztalotokon is lehet majd ünnepi alkalmakkor csigatészta.

Fotó: Wikipédia Váradi Zsolt