Egykor a rántottleves nem tartozott a túlságosan megbecsült ételek közé. De a buggyantott tojásos köménymagleves már külön kategória volt. Pedig ez is rántottleves, de a fűszerezésen kívül mégiscsak dúsították valamivel.
Ennek ellenére – ha erről a levesről társaságban szó esik, az a legritkább eset, hogy valaki megjegyezze – na, holnap ezt csinálom, úgy megkívántam. Ellenben ha elkészítjük – valahogy probléma nélkül elfogyik.
Készíthetjük csak a belefőtt tojással, de akár habarhatunk is bele még egy-kettőt, amit nagyjából felverünk. Ehetjük pirított kenyérkockával, de akár nokedlit is főzhetünk bele. Úgy már lényegesen laktatóbb.
Lehet bele zöldséget is főzni, bár az igazi a plusz zöldfélék nélküli. Mindenesetre ha van otthon jóféle leveskockánk, vagy házi-, esetleg számunkra kedves ételízesítő, kifejezetten jót tesz a levesnek, ha adagolunk bele arányosan.
Egykor az e fajta leveseket azokon a napokon készítették, amikor főtt tészta volt a második fogás, de ez nem igazán jó megoldás, hisz gyorsan éhes lesz az ember mindkettő után. Ezért akkor készítsük, amikor a főétel kifejezetten tartalmas.
A buggyantott tojásos köménymagleves hozzávalói:
Ha az alapreceptet követjük, akkor
- 1 kanálnyi köménymag, vagy reszelt kömény
- egy evőkanálnyi liszt
- 1 evőkanálnyi zsiradék
- pici fűszerpaprika (régen pirosra pirították a rántás lisztjét)
- fejenként 1-2 tojás
- só – vagy helyette ételízesítő, esetleg leveskocka 2
- liter víz
Ha valaki tartalmasabbá akarja tenni, akkor főzhet bele
sárgarépát apróra kockázva
és valamilyen levesbetétet, például galuskát
A tojásleves elkészítésének módja a következő:
- Először is a zsiradékon megfuttatjuk a köménymagot. Akár szemes, akár „szemtelen”, vagyis őrölt. Ezután rászórjuk a lisztet, a fűszerpaprikát, átkeverjük, és már öntjük is fel hideg vízzel – hogy nehogy csomósodjon. Megsózzuk, vagy hozzáadjuk az ételízesítőt, esetleg leveskockát, aztán felforraljuk.
- A tojásokat egyenként feltörjük, és a forrásban lévő, de az immár takaréklángon fővő levesbe borítjuk óvatosan, hogy egyben maradjon. Minden egyes tojással így járunk el.
- Lassan, csendesen főzzük még legalább 10 percet, de ha felforrás után levesszük a tűzről, lefedjük – akkor is biztosak lehetünk benne, hogy a tojások megfelelőek lesznek fogyasztáskor.
- Amennyiben levesbetéten is rakunk bele, akkor azt lehetőleg még a tojások buggyantása előtt tegyük, hogy azok mindenképp egyben maradjanak. Ugyanis úgy mutatós.
- Ebbe a levesbe nem kell babérlevél, nem úgy mint a tojáslevesbe.
- Ha lágyabb tojást akarunk, akkor lassú, csendes tűzön főzzük, ha igazi keményet, akkor erőteljesebben.
