2024-05-27

A befőzés újra trendi

A befőzés mára ismét reneszánszát éli.

Mert a jó megunhatatlan…

A befőzés ezelőtt 60 évvel sem általános elfoglaltság volt nyáron, bár az is igaz – hogy mára kicsit konzervpártiakká váltunk. Ebbe szólt bele a nagyfokú áremelkedés, mely miatt újra elgondolkodtató saját recept alapján készített zöldségkonzervben, savanyúságban, lekvárban, befőttben, szörpben gondolkodni.

Ez a cikk 59 éve jelent meg a Fejér megyei Hírlap március 14-i számában – Dr. Szabó László tollából – mely az Arcanum archívumában található meg.
Nézzük akkor:

„Az idei hideg téli időjárás kedvezőtlenül hatott a háztartások élelmiszerkészletére, s hamarabb fogytak el az éléskamrákban féltve őrzött befőttek is.


A gyümölcs- és zöldségfélék házi tartósítása, a befőzés egyike azoknak, a hagyományos fogyasztási szokásoknak, amelyek szinte változatlan szívóssággal élnek.

A Belkereskedelmi Kutató Intézet széleskörben végrehajtott vizsgálata megállapította, hogy a budapesti családok 82 százaléka, a vidéki városokban élőknek pedig 90 százaléka főzött be gyümölcsöt, vagy zöldséget az elmúlt években.

Hogy nézett ki a befőzés okának fontossági sorrendje?

Minden 100 vidéki városban élő családból:
házilag készített befőttet: 86
dzsemet: 53,
lekvárt: 72,
savanyúságot: 84,
lecsót, zöldbabot: 35 főzött be.

A befőzés sok munkával fáradsággal, költséggel és bizonyos fokú kockázattal jár. Joggal merül fel a kérdés: miért nem helyettesítik a háziasszonyok az otthoni befőzést készen kapható konzervekkel?


Ennek a kérdésnek létjogosultságát alátámasztja egyrészt az, hogy hazánkban mind a szocialista, mind a tőkés országokéhoz képest még igen alacsony az egy

lakosra jutó konzervfogyasztás, másrészt a konzervárak és az otthoni tartósítás költségeinek összehasonlítása, amiből kiderül, hogy a befőzés — figyelembe véve

valamennyi felmerülő költséget, de nem számítva a munkaráfordítást — korántsem olcsóbb a kész konzerveknél.

Az intézet munkatársai egy korábbi vizsgálat során 2000 háziasszonyt kérdeztek meg: mivel indokolják a befőzés szükségességét?


A kapott általánosítható válaszokat feldolgozták a lakóhely nagysága és a választ adó háziasszonyok életkora szerint is.
Mivel indokolják a háziasszonyok a befőzés fontosságát ?

Milyen magyarázattal indokolták befőzési szokásaikat a háziasszonyok?

— olcsóbb, mint a konzerv 8 %
— kertje van 24 %
— jobbízű, mint a konzerv 8 %
— megszokta az otthoni befőzést 42 %
— rokonaitól kapott ingyen gyümölcsöt v. zöldséget 23 %
— egyéb 5 %

Akik azért főznek be otthon, mert megszokták.
Vitathatatlan, hogy azok a családok, amelyek saját kertjükből biztosítják a befőzéshez szükséges gyümölcs és zöldség mennyiséget, vagy ingyen jutnak hozzá, továbbra is „befőzés-pártiak” maradnak.


A háziasszonyoknak 42 százaléka azonban semmilyen nyomós érvet nem hozott fel a befőzés mellett, csupán azt, hogy megszokta. Igen érdekes, hogy ez a megszokás nemcsak az idős generációra jellemző, hanem a fiatalokra is.


Az utóbbi években Fejérvár megyében is, ugyanúgy mint az ország más megyéiben —, jelentősen növekedett a konzervfogyasztás.
Hosszú időnek kell azonban még eltelni ahhoz, hogy a konzervek kiszorítsák az otthoni, megszokott tartósítási módokat”.

Nos, mára már tudjuk hogy ez nem igazán sikerült. Voltak fellángolások, de a konzervárak hirtelen emelkedése miatt ez bizony pünkösdi királyságnak bizonyult.
Mára ott tartunk, hogy a befőzés megint trendi lett még azok körében is, akiknek nincs kertjük, s nincs rokonság, baráti társaság – akik ingyen gyümölccsel megajándékoznák.

Fotó: Pixabay