Aranygaluska

Az aranygaluska vaníliasodóval, vagy anélkül is nagyon finom.

Kelt tészta, dió, cukor

Az aranygaluska eredetileg a paraszti konyhák része volt, minden alapanyag adott volt ennek a finomságnak az elkészítéséhez. A régi időkben hétvégéken inkább kalácstésztát készítettek, csak jeles ünnepnapokra sütöttek munkaigényesebb süteményeket.


A kelt tésztát bedagasztották – míg pihent, addig is végezhette a gazdasszony a munkáját, főzhetett, moshatott, takaríthatott, állatokat látott el, vagy a konyhakertben bogarászott cseppet.


Ráadásul ezt a fajta tésztát sok féle módon el lehetett készíteni, hisz sütöttek belőle sima kalácsot, buktát, bélest, diós-, vagy mákospatkót – amire kedve volt a családnak, vagy amihez volt épp hozzávaló.


Az aranygaluska is alapjában véve egy nagyon egyszerű tésztaféle, ami feldobja, és már városiassá teszi az a vanília sodó – de ezt az eredeti recept – mely anyáról leányra szállt – nem tartalmazta.


Jól elkészítve magában is nagyon finom, falatokat letörve belőle a cukros dió aromája érződik, alján pedig a picit karamellizálódott cukros dió finomsága.

Az aranygaluska miből készül?


  • 3 dkg élesztő
  • 1 dl tej,
  • pici liszt
  • a mokkáskanálnyi cukor a kovászhoz

És magához a tésztához:

  • 8 db tojás
  • jó csipet só
  • 1 evőkanálnyi cukor
  • 2 dl, vagy 1 pohár tej
  • 10 dkg margarin
  • 1/2 kg liszt
  • 1/2 dl olaj a dagasztás végén
  • 15-20 dkg dió
  • 10-15 dkg cukor
  • 1/2 citrom reszelt héja
  • Pici olaj a szaggató mártogatásához

Elkészítése:

  1. Az élesztőt cukros tejben felfuttatjuk, majd a lisztet a tejjel, egy csipet sóval, vajjal, cukorral szépen bedagasztjuk. Ha már a tésztánk nem rücskös, hanem szép sima, akkor hozzáadjuk a tojások sárgáját is, no meg az olajat, s alaposan átdolgozzuk vele.
  2. Egyszerű rájönni meddig kell még dagasztani – az a lényeg, hogy az olaj eltűnjék az edényből. A tészta szépen felveszi, és sima lesz teljesen a felülete. Nem tapad az edény falára, és a kezünkről is letisztul az addig rátapadt tészta.
  3. Leszórjuk kis liszttel, letakarjuk és kelni hagyjuk. Megvárjuk míg nagyjából a duplájára kél.
  4. Ekkor lisztezett deszkára borítjuk, és egy kis pogácsaszaggatóval úgy dolgozunk, hogy minden egyes szaggatásnál olajba mártjuk, majd pedig az addigra összekevert cukros dióba. Oldalról kezdjük a mártogatást, hogy az egész diót ne olajozzuk össze. Szélétől befele haladva szépen, módszeresen fel tudjuk szedni egyenként az összes tölteléket.
  5. A behempergetett kis gombóckákat zsiradékkal kikent formába rakjuk, és rétegezzük. Mikor leraktunk egy réteget egy pici cukros diót még utána szórunk. Ilyenkor rakjuk rá a reszelt citromhéjat is.
  6. Három rétegnél ne tegyünk többet a tálba, mert át kell sülnie. Kellemetlen meglepetésben lehet részünk, ha túl vastag tésztát akarunk készíteni.
    A tetejét is szórjuk meg cukros dióval, de előtte kenjük le egy kis tojással.
  7. Lerakjuk langyos helyre pihenni, nagyjából 20 perc múlva mehet a sütőbe.
    Előmelegített sütőben 180 fokon készítjük.

Főleg hidegen jó, melegen megfájdulhat tőle a „pocak”.

Fotó: Wikipédia Trabajo Proprio